Az utolsó "melóm" után, mikor Hilda Frankfurtból hazahozott, úgy döntöttem eltűnök egy rövid időre, pihenni. Jóval hosszabbra sikerült a pihenő, mint terveztem. Évekkel számoltam el magam. Megismerkedtem egy lánnyal. Nem kellett volna. Mindegy is, már vége. Nem volt egyszerű eset.
Az utolsó könyv is a helyére került. Be egy dobozba a többi mellé.
Szortírozás után egy része raktárba egy része máshova kerül,
megőrzésre. Elköltöztem T.-től. Már jó ideje. Volt néhány doboz, amit
valamiért lusta voltam szelektálni. Az új lakásomban, amit bérlek,
elég szűken vagyok hellyel. Bár hál Istennek ez a bérleti díjon is
látszik.
Szortírozás után egy része raktárba egy része máshova kerül,
megőrzésre. Elköltöztem T.-től. Már jó ideje. Volt néhány doboz, amit
valamiért lusta voltam szelektálni. Az új lakásomban, amit bérlek,
elég szűken vagyok hellyel. Bár hál Istennek ez a bérleti díjon is
látszik.
Már egy ideje nem beszéltem T.-vel. Ma váltottunk pár sort.
Elhagytam, nem egy másik nőért, vagy a munkáért. A magányért. Fájt, amit
az évek alatt velem tett és végül boldogan hagytam el, s mosolyogva
vetettem magam oda a magánynak, de ma belemászott a lelki világomba és
igen, rohadt nyomorultul érzem magam. Most kissé terhes a magány.
Egész délután és este É. jár a fejemben. Nemrég óta beszélünk. Ő is padlón van mint én, bár
próbálom előtte tagadni és erősnek mutatni magam, hisz megígértem,
hogy segítek neki, felvidítom, ha szükséges. Most nem akar randizni.
Senkivel. Én, még is csak rá gondolok. Vállaira leomló gesztenyebarna
hajára, mosolygós szemeire, hogy talán megérint, végigsimítja arcom,
magához ölel, s parfümjéből mélyet szippanthatok. Nem engedném el,
gyengéden magamhoz húzva átkarolnám, hogy oltalmazzam, biztonságban
legyen. Én nem számítok. Most nem. Megelégednék É. gyengéd
érintésével, ölelésével. Hatalmas erőt merítenék belőle. Feltöltődnék.
Magam előtt látom ahogy É. mosolyog! Angyali. Kezd rajtam úrrá lenni a
fáradtság, ahogy É. mosolyára emlékezem. Hajnali 3. A toll már kiesett
a kezemből, de még É.re gondolok s a rémálmok elől menekülve
szalmaszálként É.mosolyába kapaszkodom, végül kimerülve, fáradtan
alszom el.
Elhagytam, nem egy másik nőért, vagy a munkáért. A magányért. Fájt, amit
az évek alatt velem tett és végül boldogan hagytam el, s mosolyogva
vetettem magam oda a magánynak, de ma belemászott a lelki világomba és
igen, rohadt nyomorultul érzem magam. Most kissé terhes a magány.
Egész délután és este É. jár a fejemben. Nemrég óta beszélünk. Ő is padlón van mint én, bár
próbálom előtte tagadni és erősnek mutatni magam, hisz megígértem,
hogy segítek neki, felvidítom, ha szükséges. Most nem akar randizni.
Senkivel. Én, még is csak rá gondolok. Vállaira leomló gesztenyebarna
hajára, mosolygós szemeire, hogy talán megérint, végigsimítja arcom,
magához ölel, s parfümjéből mélyet szippanthatok. Nem engedném el,
gyengéden magamhoz húzva átkarolnám, hogy oltalmazzam, biztonságban
legyen. Én nem számítok. Most nem. Megelégednék É. gyengéd
érintésével, ölelésével. Hatalmas erőt merítenék belőle. Feltöltődnék.
Magam előtt látom ahogy É. mosolyog! Angyali. Kezd rajtam úrrá lenni a
fáradtság, ahogy É. mosolyára emlékezem. Hajnali 3. A toll már kiesett
a kezemből, de még É.re gondolok s a rémálmok elől menekülve
szalmaszálként É.mosolyába kapaszkodom, végül kimerülve, fáradtan
alszom el.
Hilda szavai jutnak eszembe. "Legszebb éveidet pazaroltad el arra a lányra, megérte?"
Ez majd csak néhány év múlva fog kiderülni... Nem számít. Ami számít, az most É.
Folyton csak rá gondolok. Vele kelek, s vele fekszem. Nem volt jellemző rám, hogy ennyire telel legyek érzelmekkel. Eltunyultam. Hiányzik a régi meló. Mr Markus Smith-el is van egy elintézetlen ügyem, de mindezek homályba vesznek, É.miatt.
Sajnos nem látok bele É. gondolataiba, keveset beszélünk. Zárkózott, remélem idővel megnyílik. Nagyon jó hallgató közönség tudok lenni. Igyekszem nem tolakodni felé. Nem akarok rátelepedni, de mégis jó lenne beszélgetni vele, találkozni. Persze a múltamról nem mesélhetek, sem pedig T.ről nem akarok. Nem fáj az emléke, csak É.-nek nem akarok mesélni róla. Tudom, mit kell tennem. De félek, rosszul sül el. Túl fontos ahhoz, hogy csak úgy elcsesszem. De ahogy a mondás tartja, lassú víz partot mos...
